Hírek
Bemutatkozott a Helikon 2025/2-es száma – Ladányi István tanulmánya a kelet-közép-európai neoavantgárdról
2025. november 17-én mutatta be a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle A neoavantgárd (kelet-közép-európai tükörben) című, 2025/2-es tematikus lapszámát. A bemutatóra a budapesti Kelet Kávézó és Galériában került sor, ahol a neoavantgárd jelenségének értelmezési lehetőségeiről és kutatási irányairól Kürti Emese, Ladányi István, Müllner András és Földes Györgyi, a Helikon főszerkesztője folytattak kerekasztal-beszélgetést.
A lapszám a legújabb neoavantgárd-kutatásokat foglalja össze, különös tekintettel a kelet-közép-európai kontextusra. A bevezető tanulmány újraértelmezi a neoavantgárd körüli – részben máig élő – vitákat, amelyek arra vonatkoznak, mennyiben tekinthető a neoavantgárd önálló és értékhordozó művészeti irányzatnak. A tematikus összeállítás esettanulmányok és konkrét művészeti példák révén mutatja be a régió sajátos művészeti működésmódjait, különös tekintettel arra, miként kérdőjelezik meg és írják át a Bürger-féle neoavantgárd-koncepció bizonyos negatív előfeltevéseit.
A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták: a szocialista korszak közegében a neoavantgárd nem csupán esztétikai, hanem politikai tétet is hordozott. A művészcsoportok aktivitása valós, rendszerkritikus lázadást jelentett, így a nyugati elméletekben megfogalmazott kritikák – például az intézményesülés vagy a pusztán formai transzgresszió vádja – nem alkalmazhatók automatikusan a kelet-közép-európai jelenségekre.
Ladányi István tanulmánya a lapszámban
A Pannon Egyetem Humántudományi Karát külön is érinti a tematikus szám, hiszen Ladányi István, a HTK Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének habilitált egyetemi docense is publikált a kötetben.
Tanulmányának címe:
Szombathy Bálint kézjegye az Új Symposion neoavantgárd arculatán (1971–1972)
Ladányi írása a vajdasági magyar művészeti szcéna egyik meghatározó alakja, Szombathy Bálint tevékenységét vizsgálja, különösen azt, hogy Szombathy miként formálta az Új Symposion folyóirat 1970-es évek eleji neoavantgárd karakterét. A tanulmány bemutatja a korszak kísérletező esztétikáját, a folyóirat szerkesztési gyakorlatát, valamint a jugoszláviai kulturális közeg különálló sajátosságait.
Ladányi elemzése hozzájárul ahhoz, hogy a magyar és kelet-közép-európai neoavantgárd új kontextusban, regionális sajátosságaiban váljon értelmezhetővé.
A HTK Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet büszkén jelenti be, hogy két jelentős kiadvánnyal gazdagította tudományos portfólióját az elmúlt időszakban. Az új kötetek széles spektrumot ölelnek fel, a pedagógusjelöltek módszertani támogatásától az interdiszciplináris kutatásokig, reflektálva a nyelvhasználat, a pedagógiai gyakorlat és az identitáskutatás aktuális kérdéseire.
A nyelvi tudatosság fejlesztése – gyakorlati módszertani kötet pedagógusjelölteknek
Megjelent Dr. Parapatics Andrea, intézetünk habilitált egyetemi docensének új könyve A nyelvi tudatosság fejlesztése címmel, amely gyakorlati segítséget nyújt a pedagógusjelöltek képzéséhez.
A kötet célja, hogy a hallgatók – nem csupán a leendő magyartanárok, hanem minden pedagóguspályára készülő hallgató – saját nyelvhasználatát tudatosabbá tegyék. A könyvben szereplő feladatok és rövid tanulmányok lehetővé teszik, hogy a hallgatók az elsajátított ismereteket közvetlenül a későbbi tanítási gyakorlatban is alkalmazhassák, elősegítve a tananyag élményszerű és szemléletes feldolgozását.
A kötet a Tinta Könyvkiadó gondozásában jelent meg, és praktikus forrásként szolgál a pedagógiai képzésben részt vevő hallgatók számára.
A múltban gyökerező identitás jelene és jövője – háromnyelvű konferenciakötet
Intézetünk emellett közel félezer oldalas, háromnyelvű tanulmánykötetet jelentetett meg a 2023 nyarán Veszprémben tartott interdiszciplináris nemzetközi konferencia előadásainak anyagából. A kötet címe: A múltban gyökerező identitás jelene és jövője.
A kiadványban 20 HTK-s kolléga mellett hazai és nemzetközi kutatók publikálták legújabb eredményeiket. A tanulmányok különböző tudományterületekről érkeznek:
- nyelvtudomány
- irodalom- és kultúratudomány
- pszichológia
- neveléstudomány
- építészet
- identitáskutatás
Ez a sokszínűség lehetővé teszi, hogy a kötet átfogó képet adjon a múlt, jelen és jövő identitáskérdéseiről, és értékes interdiszciplináris párbeszédet teremtsen a különböző tudományterületek között. A kiadvány szerkesztője Dr. Parapatics Andrea, és a Tinta Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
VII. Interdiszciplináris Konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről – a Pannon Egyetem partnerségével
A „VII. Interdiszciplináris Konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről” című eseménysorozat idei rendezvényének partnere volt a Pannon Egyetem Humántudományi Karának Társadalomtudományi Intézete. A konferenciát a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) szervezte Székelyudvarhelyen (Székelyföld, Erdély, Románia) 2025. november 21–22-én. A kétnapos rendezvényre a Kárpát-medence minden országából érkeztek magyar nemzetiségű kutatók, összesen több mint 150 résztvevővel.
A Pannon Egyetem Területfejlesztési Képzőműhelyének oktatói és hallgatói is aktívan részt vettek az eseményen. Péti Márton, a terület- és városfejlesztő mesterszak szakfelelőse moderálta a plenáris előadásblokkot, és részt vett az NSKI tudományos díjainak átadásában. Rácz Szilárd határkutatási és geopolitikai témában tartott előadást, és vezetett szekciót a Magyar Regionális Tudományi Társaság társszervezésében. Székely Rita mesterhallgató vidékfejlesztési témában mutatta be kutatását.
A konferencián a Pannon Egyetem területfejlesztési műhelyének nemzetközi projektjei is bemutatásra kerültek. Kiemelkedett a DanubeAdapt projekt, amely a Duna térség klímaadaptációs lehetőségeit tárgyalta Sütő Attila vendégoktató (HungaroMET) előadásában. Emellett Elena Matescu, a Románia Nemzeti Meteorológiai Szolgálatának főigazgatója ismertette a térség klímapolitikai kezdeményezéseit és azok regionális hatásait.
Az esemény lehetőséget biztosított a résztvevők számára a tapasztalatcsere mellett a nemzetközi szakmai kapcsolatok elmélyítésére, valamint hozzájárult a Kárpát-medencei magyar kutatói közösség együttműködésének erősítéséhez. A konferenciasorozat ezáltal idén már a nemzetköziesítés felé tett fontos lépést, és új perspektívákat nyit a regionális társadalmi és gazdasági kutatások számára.
Az eseményt az Erdély TV közvetítette.
A Pannon Egyetem Egyetemi Tudományos Diákköri Tanácsa és az HTK Kari Tudományos Diákköri Tanácsa a 2025 őszén megrendezésre kerülő ITDK rendezvényen négy szekcióban és hét tagozatban tartja meg konferenciáját a kar alap- és mesterszakos hallgatói számára: irodalom- és kultúratudomány, művelődéstudomány, nyelvtudomány, neveléstudomány és oktatás-technológia, pszichológia és mentálhigiéné, színháztudomány és drámapedagógia, társadalomtudomány. Az őszi ITDK lehetőséget jelent a hallgatók számára, hogy kijussanak a 2027 tavaszán esedékes Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.
Featured
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XXIII. vándorgyűlését 2025. október 30–31-én Veszprémben rendezték meg, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának társrendezésével. A csaknem 200 résztvevőt vonzó szakmai esemény plenáris előadásokkal indult, többek között Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és nemzetközileg elismert kutatók közreműködésével.
A vándorgyűlésen a Pannon Egyetem Területfejlesztési Képzőműhelyének több oktatója és hallgatója is aktív szerepet vállalt.
Rácz Szilárd, intézeti oktatónk a konferencia főszervezőjeként tevékenykedett, emellett vezette a határkutatásokkal foglalkozó szekciót is.
Hallgatóink közül többen is bemutatták kutatási eredményeiket:
- Mitru Máté és Tury-Nagy Miklós előadásai a kárpátaljai és ukrajnai térbeli folyamatokat, valamint az ukrajnai decentralizációs és területi tervezési reformokat elemezték.
- Kocsis Péter Csaba, a terület- és városfejlesztés mesterszak szakkoordinátora a roma szegregációs mintázatok vizsgálatáról számolt be.
A konferencián több kiemelt szakmai szerepet töltött be:
- Péti Márton, a mesterszak szakfelelőse moderálta a „Területfejlesztési képzések, felsőoktatási helyzetkép” című plenáris kerekasztal-beszélgetést.
- Előadást tartatott a vendégoktatónk, Salamin Géza (BCE) által vezetett európai térbeli tervezési szekcióban.
- Emellett szekciót is szervezett a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel közösen „A térségi magyar közösségek változó stratégiai pozíciói a Kárpát-medencében és Európában” címmel.
A vándorgyűlésen való részvétel és az aktív szakmai közreműködés jól mutatja, hogy a Pannon Egyetem Területfejlesztési Képzőműhelye meghatározó szereplője a hazai és nemzetközi regionális tudományi diskurzusnak. Oktatóink és hallgatóink kutatásai értékes hozzájárulást jelentenek a területfejlesztési tudásbázis gazdagításához, és tovább erősítik egyetemünk szakmai jelenlétét a tudományos közéletben.
balról: Péti Márton (PE), Lengyel Imre (SZTE), Mezei Katalin (SZIE), Salamin Géza (BCE)
2025. november 13-15. között Szegeden került megrendezésre az Országos Neveléstudományi Konferencia. A 33 szimpózium és 64 tematikus előadás között, az oktatás- és pedagógiatörténeti kutatások szekcióban tartott előadást Dr. Somogyvári Lajos, a Neveléstudományi Intézet igazgatója, a 60-as évek életmódváltásáról, kollektivizálásáról "A fiatalok menekülnek a falusi munkától" címmel. Annusné Nagy Rózsa mesteroktató a poszterszekcióban mutatta be a fenntarthatósághoz kapcsolódó kutatását.
Featured
A Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet oktatói november 5–7. között Nápolyban, a Università degli Studi di Napoli L’Orientale épületében vettek részt azon a háromnyelvű (magyar–olasz–angol) nemzetközi konferencián, amelyet az MTA fennállásának 200. évfordulója alkalmából szerveztek.
A több európai ország magyar tanszékeiről érkező kutatók részvételével megtartott rendezvény társszervezője Pelczéder Katalin, intézetünk megbízott vezetője volt. A több mint egy évtizede működő veszprémi–nápolyi egyetemi együttműködés újabb mérföldköve ez a közösen megálmodott és megvalósított konferencia, amely a jövőben egy közös magyarszakos képzés elindításához is hozzájárulhat.
A „Múlt és jövő között: irodalmi és nyelvtudományi kutatások a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából” című konferencián intézetünk oktatói az alábbi témákban tartottak előadást:
- Pelczéder Katalin – az akadémiai helynévkutatás folyamatai; a Veszprém környéki helynévtörténet
- Ladányi István – Tolnai Ottó Wilhelm-dalok című kötetének poétikai sajátosságai
- Kovács Gábor – Mikszáth Kálmán A kishirdetések című novellája és a „…” írásjel prózanyelvi funkciói
- Baranyiné Kóczy Judit – a magyarságot kifejező és értelmező nyelvi és vizuális metaforák kapcsolatrendszere
- Zámbó Bianka – Tandori Dezső képversei és az Egyetlen című noteszkötet érdekességei
- Szávai Dorottya (volt oktatónk) – a kortárs elégia műfajelméleti kérdései
A sikeres együttműködés következő lépése, hogy a közös szakmai munkába hallgatóinkat is bevonjuk, tovább erősítve a nemzetközi kapcsolatrendszert és a közös kutatási projekteket.
Featured
Megkezdődött a HTK tudomány napi előadássorozata.
Dr. Somogyvári Lajos nyitóbeszédét követően dr. Szentgyörgyi Szilárd előadása indította a programokat. Az angol–amerikai intézet munkatársa izgalmas témával ragadta meg a közönség figyelmét: az amerikai politika világába kalauzolva Trump és Biden 60 Minutes-interjúinak összevetésén keresztül mutatta be, milyen kommunikációs stratégiák jellemzik a két politikust – a hallgatóság pedig láthatóan élvezte a betekintést a kulisszák mögé.
Egész nap változatos előadássokkal várjunk minden érdeklődőt, a részletes beosztás itt olvasható.
